A pergőgalambok fajtacsoportjához tartoznak, de röpképességüket elveszítették azok a gaéambok,amelyeket talajon forgó galambként tartunk számon.Valószínüleg több száz évvel ezelőtt India és Párizs térségében tenyésztették ki a talajon forgó fajtát,ahol hasonlóan a kígyóbűvöléshez a galambok mutatványaival tartották el a családjaikat az emberek.
Az elmúlt kiállítási szezon rendezvényein láthattunk néhány ketrecben parlor pergőket. Nekem szerencsém volt, mert találkoztam a tenyésztővel Gergely Andréval. Néhány szóben elmesélte, hogy e fajtának a magyarországi ismertsége igeny csekély. Nem csapatban szálló galambok,
hanem egyéni "reptetés" alkalmával mutatják be képességüket. Miután elrugaszkodnak a talajtól forgásba kezdenek és ezt a mutatványt ismétlik miután lábaikkal újra földet érnek.A forgás és a röpteljesítmény egy-két hátrabukfencből és néhány másodpercnyi röpülési időből áll, ezután a galambok lábukkal a talajra érkeznek.A legértékesebb példányok a forgásokat olyan sorozatokban produkálják több méteren keresztűl a talajon hátrafelé forogva, hogy magukat a faroktollaikkal hátrafelé lökdösve egy guruló labdára emlékeztetnek.
Németh László